Ivan Zsimankov búsképű áriái: Látogatás Hunniában
"Annyija van, amennyit ér az ember",
"magyar minden, a gúla és a henger",
"nem kell nekünk egyetlen liberális",
"magyaroknak magyarul a majálist!",
és más hasonlók fröcskölnek szerteszét,
és hallgatjuk a körfűrész-zenét:
"szegény? Ugyan! Büdös neki a munka!",
sebzett-durva szívük a Bibliát megunta,
bár keresztet hány folyton és prédikál,
és felírja, ki zsidó, ki cigány,
hány nürnbergi magyar van a világba',
kinek még a lapítója is árja,
és laskaszűrője jobboldali,
és dolga csak elveket ontani,
de semmiképp beléjük botlani,
mert akkor nem problémátlanul
rohanhat mindenfelé magyarul —
és ezeknek is költő volt Ady,
kit leleplezett nemrég Agylagyi,
és Radnóti, a "rém rendes zsidó"!
De hát a magyar is lehet tinó,
sőt ökör is, hisz gerinces a szarva.
De aki így magyar, az le van...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.