Link ég

Volt egy ház, annyira szerettem, hogy nem is gyűlölhettem jobban,

a Fellegváron állt a ház, ott lapult majdnem egy sarokban,

féltem a szesztől, a szagoktól, gyakran mégis vele aludtam,

vele remegtem, csalódtam, vele hazudtam.

 

Volt egy ház, hé, Lakatos utca, mögöttünk állt a stadion,

bennem a görcs, gátlásbokor, ezer lappangó iszony,

köröttem család, sötétségek, borok és hozzájuk szifon,

boldogság, hja bizony.

 

Volt egy ház, nagyokat fociztam, közben álmodtam pattogást,

füvet, világot, szerelmet, kevesebb ajtócsapkodást,

mikor véget ért a foci, nem lehetett elég lassú a cammogás,

kezdődhetett a hangolás.

 

Volt egy ház, mára egy szívós szenátor vette meg,

ha csak el kéne mennem arra, szívemben máris reszketek,

nem érdekel boldogtalanság, szesz, sziszegés, jelenetek —

forró hideg.

 

Volt egy ház, nem tudom, miért, benne akarok lakni ismét,

kezemben fogni a kezét, végigropogtatni gerincét,

volt egy ház, olyan ház még egy sehol nincs még,

lehetne, mint rég,

nem lehet, nem hagyja az a

link ég.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr226654241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása