Ki a halhatatlanabb?

Részlet a kiállításbólAz egész ügy akkor kezdődött, amikor Szeben felé félúton (a magyar napokra száguldottunk) Könczey Elemér, a Könczy néven ismert remek karikaturista és még remekebb focipartner, azt mondta, nem igaz, a nagybányaiak jobbak, mint Ady. Én ugyanis meg merészeltem jegyezni, hogy csalódás öntött el a nagybányaiak tárlatának közönségeként a Csíki Székely Múzeumban – addig a NAGYBÁNYAIAK fogalom voltak számomra, csupa nagybetűvel, a vásznakon meg az impresszionizmus és a pointillizmus nyomában totyogó kismestereket láttam. Mivel ezek a festők a Nyugattal voltak kortársak, hát Adyt mondtam, a folyóirat legprovokatívabb szerzőjét.

Nem sokkal azután interjút láttam a tévében Lucian Bannal, az Amerikába szakadt dzsesszmuzsikussal, aki Enescut is variál és aki szerint "Enescu hírneve tartósabb lesz, mint az Eminescué."

Engem Enescu éppúgy nem nyűgöz le, mint a nagybányaiak, de azt hiszem, megértettem valamit: hogy mindenki azt érzi át igazán, mindenki azt érzi jelentősnek, aki azon a területen alkot, ahol ő. Nem nagy felfedezés, de hálistennek ismét elbizonytalanított valamit, amiben gőggel voltam biztos.

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr792696815

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.