A lustaság világnapja

 Útitársam a Félszigeten volt, mint én, együtt utaztunk haza. Én olyan voltam, mint a kifacsart rongy, alig vártam, hogy hazaérjek, egyek, s az estével én is magamba zuhanjak. Ő azonban hazament, falt valamit és rohant a macskájához, aki a város másik végében nyávogott – régóta nem evett a szegény.

Hát én, akinek a jelmondata az, amit Balú mond A dzsungel könyve című rajzfilmben ("Tudod, mit mondok én, Maugli, ezt a nyüzsgést, amit a méhek művelnek, még nézni is fárasztó"), nem lettem volna ilyen állatbarát. Fogjon egeret, aki macska...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr683189699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.