Két epizód szomorú életemből

  Öregszem vadul, veszítem el a lyányomat is lassan. Múlt héten Vásárhelyre utaztam, s elvittem egy barátnőjéhez. Milliószor egyeztettek telefonon, utazás előtt, közben és helyett, végül abban egyeztek meg, a központi McDonalds előtt találkoznak. 

Odaértünk, én kikapcsoltam a mentőövemet, hogy pusziljam meg. Egyetlen lyányom azonban kivágódott a kocsiból, "holnap találkozunk, apa!", kiáltotta, és már el is robogott.

Ennyit a mentőövemről...

 

Vasárnap rémesen alszom, négy óra körül sikerül álomba zuhannom. Hétfőn viszont remekül, meg se hallom, hogy a többiek készülődnek. 

A lyányomnak bezzeg feltűnik, hogy én sehol. Hirtelen becsörtet a szobába, felgyújtja a villanyt, "szia, apuci!", rikoltja, aztán elvágtat.

Én is szeretlek, mormolom utána.

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr963461972

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.