Madarak testvérisége
Mióta meghirdettem a jóhírportált, barátom (egyben e blog lánglelkű és huszonnégy karátos gondnoka) olykor átküld egy linket. Most ezt a cikket postázta, s a szicíliai csókák és vércsék barátsága a Bibliát éppúgy felidézi ("A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségemnek hegyén; így szól az Úr." (Ézs 65,25), mint József Attilát, akinek a versében galambok ülnek a verebekhez.
A kegyelem tehát megtörténik, ha csak helyenként s csak egy pillanatra is. Ennél szebbet nem is tanulhattam volna az óév utolsó napján, s meg sem oszthatnék az új év első napján.
BÚÉK minden kedves olvasómnak!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.