Bűnös esszék

Mindig is szerettem a krimiket, és sosem szégyenkeztem emiatt. Ez utóbbi mondatot azért írtam le, mert sokan szabadkoznak, ha Agatha Christie-vel vagy Simenonnal a kezükben utaznak vagy pihennek, holott szerintem Simenon a XX. század egyik legnagyobb írója. Egyébként is, ahogy Alexandru Paleologu mondja, Strauss is remek, Bach is, csak másképp. Nem kell olyan nyakkendősen marha lenni. 

Mindez pedig azért jutott ismét eszembe, mert újraolvastam Miklós Ágnes Kata kötetét, a Bűnös szövegeket. Először, megjelenése idején, azonnal lecsaptam rá, de akkoriban zavartak az ilyen mondatok: "lepuffantják, mint a tőkés récét." Ezúttal azonban egyszerűen úgy olvastam őket, mint az egyéniség markerét: van, aki így beszél, és kész.

MÁK mindent tud a krimiről, szerteszét olvasott egy csomót, stílusa viszont csöppet sem tudálékos, sőt, nagyon is olvasmányos, laza, gördülékeny, szellemes – igazi esszé. Egy esszéírónak egyébként is meg kell teremtenie azt a hitet, hogy amiről beszél, arról sokat tud, azért képes olyan felszabadultan beszélni róla. Másfelől meg azt az illúziót kell megteremtenie, hogy magáról beszél, miközben akármiről. Azért mondom, hogy illúziót, mert úgysem tudhatjuk, milyen volt Montaigne, milyen MÁK. De a szövegeiket olvasva kíváncsiak leszünk, hogy milyenek (voltak), és sajnáljuk, hogy nem beszélgethetünk velük, vagy örülünk, hogy még összefuthatunk.

És egy igazi esszé megteremti az olvasóját, azt az embert, akivel beszélgetni szeretne. Ahogy MÁKot olvastam, azon kaptam magam, hogy akkor is egyetértek vele, ha vitatkoznék (például nem értem, miért olyan jók Marlowe hasonlatai, gyakran erőltetettnek érzem őket), mert a szöveg nem kizárólagos, csak provokatív.

Olyan, mint a jó esszé.

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr475037891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egy jó beszélgetésben mindig benne vagyok. És igaz, hogy több mint fél évet késtem ezzel a hozzászólással, de még így is megelőztem Montaigne-t. ;-)
süti beállítások módosítása