A túlzás túlzása - kései reflexiók a marosvásárhelyi Nyugalomról

Lassan, nehezen, magammal küszködve vettem rá magam A nyugalomra. Vannak színházi helyzetek, amelyeket túlságosan mellre szívok, egyikének-másikának napokig betege vagyok. Ismerem és szeretem Bartis regényét, és tudtam, hogy meg fog rágni.

• Tovább olvasom »

Az egyik gyermekkorom - Koós János halálára

"Hallom ma is egyre a zenét, látom, szinte látom a szemét"... Emlékszem ma is egyre arra a magnószalagra, amelyen ez is megvolt, a Próbálj meg lazítani-val, az Elmegyek-kel, a Mindenkinek van egy álmá-val együtt. A Teslán forgott milliószor.

• Tovább olvasom »
süti beállítások módosítása