Életbridzs a Jászain - Réz Pálról, örök szeretettel

A szívemet a fogam közé vettem, mint a román mondja, és becsengettem. Egy hang leszólt, nyílt a kapu, bementem a nagy előtérbe, néztem a postaládákat, próbáltam erőt meríteni. Aztán lehívtam a liftet, beültem, megnyomtam a gombot, és kiszálltam. Valaki beengedett, esetleg…

• Tovább olvasom »

Ad notam Mircea Dinescu: A lámpaoltás dala (Cîntec de lampă stinsă)

A börtönöket végre megnyitották, de nem lépett ki senki az utcára, az álmok néhányukat meggyilkolták, vagy beépültek a börtön falába. A földből most már semmi nem lehet, sem templom, sem lobogó semmiképp, az egyik legyint és semmit nem szeret, a másik a küszöbbe…

• Tovább olvasom »

Kontraszelekció mint magyarság - Péter Tünde ügyéről

"Verestóy legalább magyaroknak ad állást a MOLnál". A kijelentés egy pesti cukrászda asztalánál hangzott el, egy politikus környékén. Nem vitatkoztam tovább (Verestóy ügyei volt a téma): nem mindig jut eszembe a megfelelő replika, több bennem az intuíció, mint az analízis. Vagy…

• Tovább olvasom »
süti beállítások módosítása