1995 őszén, amikor a Kriterionhoz kerültem, sűrűn olvasgattam a szerkesztés szüneteiben. Mint régi állami kiadónak, mely bizonyos értelemben egyeduralkodó volt, hiszen a kisebbségek irodalmát kizárólag ő jelentette meg, a Kriterionnak egész könyvtára gyűlt fel a nála napvilágot látott kötetekből.…

Első és máig utolsó "könyvásatásomban" Páll Árpád A szó és a látvány című kötetéről írtam, melyet a Látó könyvtárában találtam, és azt ígértem, továbbra is ott kutakodom. De hát az ígéretek arra valók, hogy az élet megcáfolja őket, így aztán most Zilahon bukkantam rá arra, amiről beszélni fogok.

Bán Zoltán András évekig írt a Holmiba egy Könyvmoly című rovatot. Valami ilyesmivel próbálkoznék én is: régi könyvek kapcsán elmélkedni, olyan könyvek kapcsán, amelyek így vagy úgy érdekesek lehetnek. A Látó könyvtárában nagy kukac vagyok.