Ad notam George Bacovia: Egy románc visszhangja (Ecou de romanță)

Nem élünk már kék ég alatt, Elment a tavasz is — Mély sóhajok közt vártalak, Ma sem vagy itt!   A nyár vitte az éjszakát S hervadt virágait — Ott vártalak, ahol a fák, Ma sem vagy itt!   Aztán elkullogott az ősz, Összeszedte a rongyait — Sírtam,…

• Tovább olvasom »

Ad notam George Bacovia: Lassan (Rar)

Csak én, csak én, csak én, Messzi fogadóban Alszik a fogadós, Néma utcasorban Csak én, csak én, csak én...   Esik, esik, esik, Merülni pohárba, S hogy hallgasd a semmit, Lelked a sohában! Esik, esik, esik...   Senki, senki, senki, Annál jobb, nem is kell — És milyen…

• Tovább olvasom »

Ad notam George Bacovia: Kemence (Cuptor)

Holtak a városban szerteszét, kedvesem, Azért jöttem, hogy tudósítsalak: Sistereg minden, s a ravatalon A hullák lassacskán felbomlanak.   Az élők is holtakként mozognak, Az agyag nyirka testükhöz tapad, Hullaszag szivárog, kedvesem, S a melled is a hasadhoz…

• Tovább olvasom »
süti beállítások módosítása