Ad notam George Bacovia: Lassan (Rar)
Csak én, csak én, csak én,
Messzi fogadóban
Alszik a fogadós,
Néma utcasorban
Csak én, csak én, csak én...
Esik, esik, esik,
Merülni pohárba,
S hogy hallgasd a semmit,
Lelked a sohában!
Esik, esik, esik...
Senki, senki, senki,
Annál jobb, nem is kell —
És milyen régóta
Semmim mindenkivel,
Senki, senki, senki...
Fázom, fázom, fázom...
Minden irónia
Nektek megmaradjon —
Mélyül az éjszaka,
Fázom, fázom, fázom...
Mindig, mindig, mindig,
Nem kalandozom már,
Nem hallom a hívást,
Dérütött álmok már
Mindig, mindig, mindig...
Csak én, csak én, csak én,
Merülni pohárba —
Hallgasd csak, hogy esik,
Lelked a sohában!
Csak én, csak én, csak én...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.