Lola Blau visszatér - Bartha Boróka egyéni előadásáról

A kétségbeesetteknek üzenem: feltámadt az egyéni műsor! Bogdán Zsolt feltámasztotta már Dsidájával, még inkább Adyjával, de Bartha Boróka is itt van.

És Gajai Ágnes, László Zsuzsa, és sokan, sokan mások. Nem ma támadt fel. Az irónia inkább azokat illeti, akik pontosan annyit látnak a világból, amennyit látni akarnak.

Mindenesetre Bartha Boróka egyedül csinál mindent. Harisnya, combfix, korszett, kalap, törülköző, mosdótál, magas sarkú cipő, sétabot, papír, urna. A Spektrum színház színpadának hátterében paraván, ott történnek a különböző átváltozások. Hiszen Lola Blau maga is átváltozóművész: táncosnő, de Bartha Boróka mindent eljátszik, a szerelmest, a kétségbeesettet, a boldogat, mert Linzbe kapott szerződést, a boldogtalant, mert visszavonják, a rémes főbérlőt, aki a rendőrökre hivatkozik a zsidó lakossal szemben, miközben hótt udvariasan kirakja a szobából, az Amerikába utazó, a hajón fellépő sztárt, azt a férfit, aki a másodosztályról jön, és egyrészt jólnevelt, másrészt azonban mindegyre elragadja az indulat, a lányt, aki szerelmére vár a bázeli pályaudvaron, Amerika üdvöskéjét, aki annyira belefárad az üdvöskésségbe, hogy leissza magát, a szerelmest, aki boldogan tudja meg, hogy Paul él még, és mind a többit, aki itt van. Olykor a zongoristának (Szép András) is játszania kell, meg is teszi, mert mindent még Bartha Boróka sem játszhat el.

És elénekli minden örömét és bánatát, közönségességét és muszáját, kurvaságát és Frau Schmidtet, aki abszolút közömbös az erkölcs iránt, mert élni akar, és él is. Eltöprengtem, miközben annyian tapsolnak a nézőtéren, nevetnek és sóhajtoznak, vajon hányan értik, hogy mit énekel ez a Lola, ez a Bartha Boróka, és hányan nyugtatják meg magukat azzal, hogy "az egy más kor volt". De hát Frau Schmidt örök.

Szóval nekem tetszett a Lola Blau, Georg Kreislernek ez a kis musicalja, persze leginkább Béres László rendezőnek, Bartha Borókának és Szép Andrásnak köszönhetően. A történet lazán alakul ki az apró jelenetekről és a dalokból, a papírhajóból, melyet Lola Amerikába menvén készít, és a mosdótálban fújogatja, a kor híreseiből, akiknek Lola Blau mind... énekelt, az előbb lelkes, később egyre fáradtabb konferansziéból, a pantomimes játékokból, a fényekből, melyek kiemelnek ezt, és elrejtenek mást. Egy nő élete, aki hajszál híján és a szerencsének köszönhetően megmenekült a Holocausttól, aki az emberekből és a szerelemből is kiábrándult, azért mindegy neki, kinek énekel, aki megküzd a sikerért, Bécsben mégis castingra kell mennie.

Bezzeg a Frau Schmidtek! 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr678312512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása