Kajafás, a komplexus

Jézus Krisztus Szupersztárban Kajafás roppantul aggódik Jézus miatt. Nem találja a helyét, egész félmeztelen teste és leszorított haja izzad, rekedtes hangja vág, s az egész ember csupa szorongás és galádság.

A világban gyakran figyelhető meg a "Kajafás-komplexus" a maga tiszta egyszerűségében. Szubliminális jelenség természetesen, az emberek nem "akarják", csak képviselik. A mindennapokban világosan látni, hogyan élnek az emberek önmaguk ellen — ugyanígy cselekednek öntudatlanul ebben a helyzetben is. Minden életképes utódot megölnek, s azt nevelik fel, aki sokáig jól viselkedik, de alig várja a pillanatot, hogy mindenkit elpusztíthasson ő maga is.

A haszon kettős. Egyrészt mindenki addig marad különféle székekben, amíg csak akar, másrészt később a maga javára fordíthatja, hogy olyanok követték, akik a nyomába sem érnek. Minden vezető évtizedekig trónol, amíg ő maga már teljesen terméketlenné válik, bár a pozíciókat persze gyűjti, s a marketing önjáró jellege következtében továbbra is rendkívülinek számít.

Hagyomány és újítás perverz viszonya jön létre így: az elégedetlenkedők elégedetlenkednek, de tulajdonképpen ugyanazokat az előítéleteket és toposzokat képviselik, mint azok, akik ellen lázadoznak: nem a mentalitást változtatnák meg, csak a hatalmi berendezkedést. Senkinek nem a szabadság kell, csak a saját vagy mindenesetre az ismerősök uralma.

Különös dolog reménykedni, ha az ember úgyis tudja, hogy hiába.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr4217764608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása