Ember hull apadó létbe - Szilágyi István regényéről

Nem tudom, felfigyelt-e valaki a Kő hull apadó kútba mizandrün jellegére.

Valamelyik nap töprengtem ezen. Szendy Ilka úgy használja Gönczi Dénest, ahogy a legkételynélkülibb macsók szokták a nőket. Hirtelen nem is jut eszembe az irodalomból egy olyan könyv, amelyben egy nőnek ekkora hatalma van a férfi fölött, és nem pusztán vagy nem is az erotika révén. Olyan film, amelyben az erotika révén uralkodik, bár ott is bonyolult minden, Az éjszakai portás, Liliana Cavani felkavaró alkotása Charlotte Rampling és Dirk Bogarde zseniális alakításával.

Az éjszakai portás - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét

Az Iszonyban, amelyet szoktak Szilágyi István regényével rokonítani, mégiscsak mások az erővonalak: Kárász Nelli undorodik Takaró Sanyitól, de nem uralkodik a férje fölött, nincs mivel uralkodnia fölötte. Végül megöli, de nem azért, amiért Ilka, aki azon háborodik fel, hogy a játékszere elhagyja, hanem azért, hogy szabaduljon végre meg. Nelli tulajdonképpen áldozat: egy patriarchális világ áldozata, amely megszabja, hogy a nő kihez menjen férjhez, és körbelocsogja azzal, hogy nem elég alázatos.

Ilka lázadó. Akár Dénessel való kapcsolatát, akár Béla bácsival való incesztuózus viszonyát nézzük, mindent a világ ellen tesz, s az apja ellen, aki véresre verte, mert teherbe esett a legátustól, s a legátus ellen, aki belé ömlött, aztán ment, amerre látott. A férfiak ellen, akik használták, de meg nem értették — most majd ő használja, akit csak tud. 

Faggyas gyilkosságának Béla bácsi az eszmei szerzője; Béla bácsié, aki önmagától fél s a rend őrizője. Az ember nem szeretkezik az unokahúgával, de ha már megesik, akkor titokban kell tartania. Meg lehet-e bízni azonban egy olyan lány titoktartásában, aki malacokat öltöztet? Nem, azzal végezni kell, amilyen finoman csak lehet. 

A rendben megvan, hogy kinek kell gyilkolnia és hogyan, és Faggyas tudja, mivel tartozik a világnak. A tabuk nem azért vannak, hogy megvizsgáljuk őket, hanem azért, hogy eltüntessük őket. Ha a tiltás megsértésének okát kutatjuk, már olyan, mintha megértenénk vagy megbocsátanánk, s a közösség jól óvja magát a tudástól.

Ilka azért lesz gyilkos, mert mást nem tehet. A közösségtől meg nem szabadulhat, de jóval több annál, mint hogy vakon engedelmeskedjen neki. A társadalmi regulák bezárnak, és fáradhatatlan ismételgetőik lepődnek meg a legjobban, amikor az ember robbanni merészel, holott mást nem is tehet.

Ilka bátrabb, mint Nelli: végigmegy azon a nehéz úton, amelyiken elindult. Nelli elhallgattatja a gyanakvó orvost, és felneveli a lányát, aki talán más lesz, mint a nagyanyja, talán ugyanolyan. Eleve rosszul indul, hiszen hazugságban fog felnőni. Ilka radikálisan felmutatja, hogy különbözik.

Talán ez az értelme a fejedelem visszatérő és egyesek kifogásolta alakjának is. Mert kicsoda II. Rákóczi Ferenc? Egy tragikus figura; egy nagy lélek, magaslati magányban. Az, hogy a festmény, amely őt ábrázolja, mindegyre megelevenedik a regény lapjain, finom párhuzamot létesít Ilka sorsával, aki szintén egy tragikus lélek. 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr5617835183

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása