Óda
Fényedbe zárva – furcsa fényed
telinek látszik, de üres,
becsap s olyan, akár a szesz,
szétárad bennünk és felesz,
és minden reményünk feléled,
mert minden ábrándunk eléred:
béke és mámor, szebb jövő,
kijevtelen, ritkán lövő
(hisz hogy több-halált-nem szülő,
abban már nem hihetünk néked),
szóval feléled, felfalod
minden illúziónkat, hiába
kapaszkodnánk utópiákba
(lerünkben-nem-levő-libába),
örömünk nekünk nem adod,
leköpöd minden tejutunkat,
és sehol sincsen már vigasz,
és sehol sincsen már igaz,
csak karrierizmus, pimasz,
és már a hazugság is untat,
Európa, te ronda nő,
szétbaszott, megmocskult lyukad –
árvák siratják anyjukat,
de te megölöd apjukat,
s intesz vamposan, hogy agyő –
bűze becsapott, átölelt,
hittük a szimbólumokat,
és szenvedtünk elég sokat,
amíg kiderült, megrohadt
mindegyik, ideje kitelt…
Úgy szeretnék még hinni benned,
feledni, szagoltam a szennyed,
láttam gyilkos zsarnokaid,
hallgattam a lózungjaid,
rádment az egész életem –
s te mégsem maradtál velem.
http://adatbank.transindex.ro/iro/htmlk/pdf1683.pdf
Vizet venni
Felébredni,
megmosakodni,
felöltözni,
megreggelizni,
kávét inni,
megírni a napi penzumot,
aztán kikapcsolni a gépet,
lemenni a közeli ábécébe,
vizet venni,
kenyeret, tejet, tejfölt,
csendet, időt, keringőtaktusokat,
hazajönni,
ágyat vetni,
elmosogatni,
ebédet főzni,
várni a lyányodat
meg a feleségedet,
lekaparni az ablakról
egy kis napfényt,
egy kis jégvirágot.
Nem veszem fel az esélyemet...
"Domnu Demeni, sticj küt e porumbul?" Mondanom sem kell, fogalmam sincs, mennyi a kukorica csöve, kilója, bajusza, nem-tudom-mije, fogalmam sem volt tegnap sem, és holnap sem tervezem, hogy fogalmam legyen erről. Tisztességesen meg is mondom annak az ismeretlennek, aki telefonál, és kifejezve irántam érzett nagyrabecsülését (de kit érdekel, hogy ő mit érez?!) mindenáron arra akar rávenni, hogy találkozzunk, mert telefonon "neprofeszioniszt", hogy nálunk Márta intéz mindent (bár néhány számlát kifizetek azért). Ő, ó meg van győződve róla, hogy én csak rá vártam, és mihelyt ő kifejti, egyéb vágyam sem lesz, mint tőzsdézni, börzézni és mit-tudom-én-mizni.
Már valósággal rakásra állnak a mobilomban az olyan számok, melyeket kifejezetten azért mentettem el, nehogy felvegyem őket. "Baromság", "marhaság", "lötty" és egyéb ilyen áll ottan, de nemsokára számoznom kell a baromságot, nehogy valahogy válaszoljak annak, aki egészségügyi termékbemutatóra, mallorcai ház vásárlására, jobb mobilcsomagra akar rávenni, természetesen mindegyikre roppant előnyösen, életem esélyét meglobogtatva előttem. Vagy a kukorica hetyke bajuszára...