Alapvető hiba szent könyveket összevetni - interjú Gyöngyösi Csilla Nelli iszlámkutatóval
a jódeménység foka: Fel tudnád sorolni az iszlámra vonatkozó közhelyszótár néhány szócikkét?
Gyöngyösi Csilla Nelli: Minden muszlim terrorista; a kendős nők el vannak nyomva; az iszlám a középkorban van, avagy esetleg a reformáció korában; jönnek és bevezetik a sarí'át; félnek bemenni egy arab negyedbe.
a jódeménység foka: Éppen ez lett volna a következő kérdésem. Szokták mondani, hogy az arab negyedbe félnek bemenni, a kínaiba nem. Mi lehet az oka ennek a percepciónak?
Nem tudom, én éltem arab országban, és Európában több szexuális természetű zaklatás ért, mint ott. Másrészt: személyes élményekkel nem lehet vitatkozni, általánosítani pedig kockázatos.
a jódeménység foka: Többen állítják, hogy a Korán agresszívebb, könyörtelenebb, mint a Biblia. Mit válaszolnál erre?
Először is: ki állítja, és miért. Másodszor, ez nagyon sokban függ attól, hogy az illetőnek, aki állítja, van-e teológiai-exegetikai képzettsége (nem minden keresztény kereszténység-szakértő). Nagyon sok múlik az értelmezésen. Ha az Ószövetséget szó szerint értelmezzük, pl. Saul és Sámuel történetét, ott gyakorlatilag népirtás történt Isten parancsára; ugyanez a helyzet az Ígéret Földjének elfoglalásával, vagy épp azzal a történettel, amikor Mózes megtizedeli a zsidó férfiakat. Vagy ha azt a jézusi parancsot vesszük, hogy ha megbotránkoztat téged a jobb kezed, jobb neked, ha levágod, vagy kivájod a szemed. Ezeket az idézeteket sem lehet a szöveg kontextusától, a történeti kontextustól és a Biblia üzenetétől elvonatkoztatva értelmezni. Ugyanígy a Koránt sem lehet sem a történeti kontextustól (amit a judaizmussal és a kereszténységgel ellentétben igen jól ismerünk) és a Korán exegetikai hagyományaitól függetlenül értelmezni, arról nem is beszélve, hogy a fordítások nem szentek, a Korán csak arabul Korán, így aki azt állítja, hogy olvasta a Korán fordítását, az tulajdonképp nem a Koránt olvasta, hanem csak egy értelmezését.
Az viszont kétségtelen tény, hogy vannak a Koránban harcias részek (ahogy az Ószövetségben is). Ez az iszlám kialakulásának a történelmi kontextusából adódik: míg a kereszténység egy, a társadalomból kivonuló kis csoport volt Jézus idejében és még sokáig, és még a páli levelek megírásának idején is aktívan várják a világvégét, tehát kevés figyelmet fordítanak a társadalmi tanításokra, addig az iszlámban kísérlet történt egy ideális állam létrehozására Medinában (több-kevesebb sikerrel). A Próféta korabeli iszlámnak, szemben a jézusi kereszténységgel, van társadalomépítő szerepe, és nagyon sok ája vonatkozik a társadalmi együttélés szabályaira (főleg a medinai korszakból). Egy új vallási közösség létrejötte mindig konfliktusokkal jár, és Mohamed társadalmi reform-törekvései (a törzsi viszonyok megváltoztatása, a nők beemelése az öröklésbe, a vallási kisebbségek egyenjogúsítása az ummán belül) nem arattak osztatlan sikert még a követői között sem. Emellett többször vesz részt fegyveres konfliktusban, bár a történet egyik iróniája éppen az, hogy az egyik békés megoldása volt az, egy tíz évre szóló fegyverszüneti megállapodás, amibe szinte belebukott.
Másrészt: alapvető formai és módszertani hiba szent könyveket összevetni, mert nyilván az lesz a győztes, amelyhez az illetőt érzelmi szálak fűzik. Nem lehet kilóra lemérni, hogy ebben ennyi, a másikban annyi, mert akkor mit csinálunk a kifejezetten harcias, de ugyanakkor szent vallási hagyományokkal, pl. a Rámajánával?
Emellett az európai gondolkodást mélyen meghatározza az, hogy Jézust tekintjük a próféta prototípusának, és a jézusi hagyománnyal összevetve Mohamed valóban nagyon eltérő utat jár be, amiből egy átlag-európainak nem az a következtetése, hogy nem lehet őket összevetni, hanem az, hogy Jézus csinálta "jól", és Mohamed "rosszul". Emellett pedig az esetek igen jelentős részében az ilyen összevetőknek valójában fogalma sincs Mohamed életútjáról, és hogy miért is volt annyira forradalmi, amit ő hirdetett, hogy abból egy világvallás nőtt ki.
ája — a Korán verse
medinai korszak — Mohamed életének második korszaka
umma — a muszlimok közössége
"A korrupcióra számítanak, számolnak vele" - Interjú Magyari Nándor László szociológussal
a jódeménység foka: Kedves Nándi! Rég nem beszélgettünk, de most, hogy visszatértünk: mi van ezzel a korrupció nevű dologgal? Sokan azt mondják, a társadalom rákfenéje, sokan azt, hogy dehogy, sokan szüntelenül a DNA túlkapásairól írnak-beszélnek, mások szerint rossz válasz egy rossz helyzetre... Te hol helyezed el a társadalmi jelenségek palettáján?
Nem könnyű egy ilyen bonyolult fogalmat közérthetően meghatározni (amúgy is úgy vélem, a közérthetőség sokszor a pontos és helyes definíció rovására történik, ezért káros és félrevezető lehet), mert nagyon sok szempont szerint tekinthetjük a jelenséget, és sokféle terület összekapcsolódási pontjain alakul ki. Nemcsak gazdasági, piaci, jogi vagy adminisztratív, hanem morális, politikai és a hatalom technikáival vagy a politikai kultúrával is kapcsolatos. Ha mégis egyszerű meghatározást akarunk, akkor szűkítenünk kell a fogalom hatósugarát, körét, a fennmaradó részt pedig és tartalommal kell megtöltenünk.
• Tovább olvasom »Felhívás! Sör és irodalom! Nonprofit kisregény
A göteborgi székhelyű Sällskap för ungersk litteratur (Társaság a magyar irodalomért) nettó 99 eurót ajánl fel annak az egyedüli győztesnek, aki megírja a Sörgyári aprítók című nonprofit kisregényt (max 6 és fél A4-es íven, azaz papíronként 1500-as leütés); egyetlen (de azért mégis két) feltétel és megkötés van, hogy legyen benne Hajnal Csilla mint rendőr és egy vagy akár több bicikli is.
• Tovább olvasom »