Séta a múltban
Mióta Márta megjogosítványosodott, autópiacra járunk. Egyszer már voltunk is; feledhetetlen élmény.
Rengeteg kocsi, rengeteg ember, miccs- és flekkenillat, sör, kávé, napraforgó- és tökmag – mint egy majális. Románia, ne engedj haza. A legfeledhetetlenebbek azonban azok a pontok, ahol az adásvételi szerződéseket írják. Leharcolt utánfutókban vidám ötvenes néninék-bácsikák, mögöttük szocreál díszlet, mintha 1989 meg sem történt volna. A díszlet előtt egy Triumph vagy milyen írógép, mindenesetre hatalmas. Azon veri be a régi idők új maradványa a szerződés szent szavait.
Románia, ne hagyj el engem.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.