Amit meg kell jegyezni
Tegnap egy barátommal találkozom egy eszpresszóban. A barátom késik, én viszont óhatatlanul hallom, amit a másik asztalnál beszélnek. Egy nagyon csinos, tizenhét-tizennyolc éves lánynak udvarolnak ketten, hasonkorú fiatalemberek. Az egyik belevág valamibe, a másik közbeszól, egyik sem akarja mondani. "Hát akkor mondjátok kórusban!", szólal meg a harmadik asztalnál reggeliző pár férfi tagja. Az egyik fiatalember végül nagy levegőt vesz, és mondja: "Mit szólnál, ha egy fiú azt mondaná, vagyok elég bátor, hogy hűséges legyek?" Ennyi ártatlanság hallatán belőlünk, dörzsölt alakokból egyszerre tör ki/egyszerre kitör a nevetés. "Nincs golyóstollam, hörgöm fuldokolva. De felírom a telefonomba!"
A fiatalok is nevetnek, aztán mindenki visszamélyed a pálinkájába, hidegtáljába vagy a meghódítandó leány mosolyába.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.