A szív vesszője
Eminescu Luceafăruljában beszélget így két szereplő - az egyik érettségiző szerint legalábbis. Oly magas szintű marhaság, hogy méltán állja meg a helyét a "Romeó alulról jegyezte el Júliát" és a "Petőfi azt írta anyjáról, bár maradtam volna benne végig" jellegű rózsabokrok között. Soha nem hittem volna, hogy ilyen tömören meg lehet fogalmazni az élet lényegét.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.