Születésnapomra

Hja, negyven éves lettem én,

szótagszám nem zavar belém —

irul-

simul.

Már túl vagyok e gátakon,

valóság mint a látszaton —

kevés

mesés.

Véget ért rég az egyetem,

a halál itt a testemen,

kívül-

belül.

Keddtől én már öreg vagyok,

csukódoznak az ablakok,

nem tét

a lét.

Ha szeretget még élet-asszony,

csókolgasson és elsirasson 

ihaj,

csuhaj,

 

s ha lyányom se megy tőlem el,

ha mindig lelkemben van el,

csodá-

latos!

 

A vers már nekem nem bravúr,

ő nem szolga, én meg nem úr,

hanem.

Ha nem

 

pusztulok el idő előtt,

elnézem még a temetőt 

enyém

e fény,

 

mi ott motoz a sírokon;

a halál rég a rokonom.

Lazán,

hazám:

 

amíg őrizlek itt belül,

az élet még nekihevül,

írok-

bírok,

 

s ha netán hussannék tova,

olykor majd gyertek ki oda,

de könyörgöm, nehogy, soha

taní-

tani!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr84681449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása