Csirreg a csend
Tegnap este cserreg, csirreg, csürrög valami az Ágota szobájában. Ágota nem lehet, ő édesapámnál van. Az oroszlán nem így csinál, a krokodilus sem, hát beóvatoskodom, keresem a váratlan és hívatlan vendéget. Ahogy az ágyat kopogtatom, elhallgat. Egy madár verdesne, egy állat kaparna, ez meg csak csörömpöl itt.
Visszafekszem, olvasni próbálok, megint kezdi. Felköltöm Mártát, odatámolyog, kihozza az elemlámpát, nézem. Semmi és semmi, csak a csirregés hallgatása. Te is hallod, ugye?, kérdezem. Hallom, persze. De hát majd elhallgat.
Bámulom ezt a nőt, aki a feleségem. Egy költő mellé nem is árt egy szkeptikus, dünnyögöm aztán.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.