Ronaldót tartani
"Era imposibil de ținut" — mondta Gică Popescu, a csodálatos román hátvéd Ronaldóról. Nem C. Ronaldóról, hanem a brazilról, aki sokkal szerényebb volt, mint ez a lenyalt hajú világfi. Valamikor ugyanis, mikor még mindketten játszottak, Popescu fogadott Ronaldóval, hogy nem hagyja gólt rúgni. Igen ám, de muszáj volt hagynia: Ronaldót egyszerűen nem lehetett tartani.
Erre a mondatra gondolok, valahányszor olyan emberekkel találkozom, akik szerint csak jól (keményen, szenvedélyesen, pontosan) kell játszani, s akkor semmilyen hiba nem csúszhat a gépezetbe. Nem is értem, vajon ők mit szeretnek a focin? Mert én biztos nem a szaladgálást, az esztelen kapkodást, a fantáziátlan pontosságot, hanem Maradonát, Zidane-t, Kakát, Bergkampot és a többieket. Ugyan miféle pontossággal és hibátlansággal lehetett volna elhárítani a holland csatár fantasztikus gólját Argentína ellen?! Azt a pontosságot még nem találták fel hálistennek.
Akik ilyesmiről ábrándoznak, azok valószínűleg azt hiszik, a fociban nincs kreativitás, fantázia, váratlanság, csak vér, verejték, könnyek és persze győzelem mindenáron. Pedig a foci még annyi minden, amit elmondani is alig lehet...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.