Amikor tehetik
Hát elkergettük ezt az évet is, hónak öltözve most megy éppen el, s bár ez egy gyönyörű Tóth Krisztina-vers enyhe átfogalmazása, s bár ennek a versnek Szilveszter a címe, azért én is, most is elmondhatom, hiszen Karácsonytól mindig csak "megy éppen el" az év, az az év, amelyet éppen élünk, mindig Karácsonytól, illetve már jóval előbbről, de a Karácsony várása közben.
Nem lett világvége, nem éltük meg, nem értük meg, holott a szomszédom rettenetesen felpakolt, nem tudom, mit gondolt, mit remélt, sok mézzel és halkonzervvel bizonyára az Apokalipszist is túl lehet élni, szóval a hülyék évada nem múlt el, de mit érne nélkülük a világ és az élet?
Mindenesetre: ez a blog és aki írja, újabb fordulóponthoz ért, újabb végkezdethez, kezdetvéghez. Innen, ebből a valamiből kívánok mindenkinek Áldott Karácsonyt és Boldog Új Évet! Köszönöm, hogy velem voltak, akik velem lehettek, s remélem, még lesznek velem, amikor tehetik!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.