Ujjam, a gyújtós
Olykor szembesülök az élet bonyolultságával.
Születésnapomra vízipipát kapok ajándékba. Meglehetősen bonyolult jószág, valóságos mestermunka összeszerelni. Végül csak elboldogulok valahogy, a gyújtó azonban túljár az eszemen. "Mit csinálsz?!", kiált fel Márta azoknak a kedves elmebetegeknek szánt hangjával, akik bármihez is nyúlnak, mindent fordítva csinálnak. De addigra már én is kiáltok. Arra tartom a lángot, amerre az ujjam van.
No de sebaj: éppen a beintős ujjam ez...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.