Töredék, reménnyel
Ha nem két életed lenne, hanem hetvenhét,
és magyar népmese mindegyik egytől egyig −
de lemondtunk mi már minden népmeséről,
és nem is olyan gonosz az a mostoha,
és ugyan miféle fele királyság?!
Csak olykor még jelenjen meg az álom,
villanjon fel, tenger a láthatáron,
és hömpölyögjön, hordjon el magával,
ne hagyjon itt a végső éjszakával.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.