Hazavágy
Bántana vajh engem
bármi gondolat,
ha nem itt élnék,
ün-napod alatt?
Ó, bárcsak élnék
Alaszkában,
hol a mérgeken
havas máz van,
vagy a hótalan Afrikában,
vagy bárhol máshol
a világban!
De itt kell élnem
Kö-Ajrópában,
sőt, a fenyvess
Transylvániában,
s itt hol az egyik,
hol a másik
magyar vagy román
szájrogyásig,
a tegnapi besúgó itt
vígan bontja
lobogóit,
és kő kövön
megmarad mindig,
könnybe lábadt szemmel
a sírig,
az emléktáblát
felavatja,
és már kicsit
jobb a magyarja,
bár a magyar
mind májdánéz,
hiába bátor és vitéz,
János és hogynepersze
Sándor,
költő lett volna az
akárhol,
de magyar lett, ide
dobta sorsa,
ez a később eltűnt
pilóta,
jaj, mióta
élek itt,
ágyban, párnák közt,
és egyébként,
pátosz-pusztító
kelevényként!
Olykor a word-öm
úgy lefárad,
akár egy óceános
madárhad,
az ajtóimat mind
berúgom,
és élnék inkább
a Tejúton.
májdánéz - kóbor kutya (román szó, rommagyar helyesírással)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.