Ad notam A házikónkban mennyit voltunk csintalan (Căsuța noastră cuibușor de nebunii)

Hogy légy a kis feleségem,

semmi sem volt drága nékem,

kiabáltam eleget;

mint egy szegfű a cserépben,

nőtt szerelmünk nyáron-télen,

míg elhagytál engemet.

 

A házikónkban 

mennyit voltunk csintalan, 

gyere vissza, tim-tatam,

a házikónkban,

első csókunk ott esett,

a vágy csak érted piheg.

 

Egy gyöngysorért messze mentél,

rossz utak vándora lettél,

soha nem bántottalak;

itt hagytad a boldogságom:

vágy tép szét a közös ágyon,

szívemben szúr a salak.

 

 

A házikónkban 

mennyit voltunk csintalan, 

gyere vissza, tim-tatam, 

a házikónkban,

első csókunk ott esett,

 a vágy csak érted piheg.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr326284417

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása