Ad notam Radu Gyr: A fogadós (Hangiul)
Süvít a szél, üres a kancsó.
— Bolond fogadós, ide hát!
Vágy legyen, édes és mulandó,
Hozd a barna villám borát!
De ő játssza a süketet,
Olyant tölt, melyben mély az árnyék.
— Igyál! Emléked édesebb,
Amit letépnél s ami rád ég.
Kint fú a szél, üres a kancsó...
— Bolond fogadós, ide hát!
Sötét legyen, mint a koporsó,
És keserű, mint a halál!
De ő olyant tölt nekem,
melyet átvéreztek az évek.
— Igyál! Ez az a szerelem,
Mit áldva átkozol: az élet.
http://www.romanianvoice.com/poezii/poezii/hangiul.php
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.