Ad notam Liviu Antonesei: Chanson d'amour

Aranyszemű leány, szerelmem,

dús, buja selymed átölel —

egész diadal-bika-kedvem

szakadékod fényébe szel.

 

Egy véghetetlen oda-vissza,

kápráztató vad küzdelem,

selymes...a harcot issza,

bimbóból virág lett velem.

 

És szám a meleg csecseden

ezer új félelmet fakaszt  

az Úr ránk tekint: meztelen

legyünk már újra, és csak azt

akarja ismét, és csak azt.

 

 

 

 

 

Chanson d` amour

 

Iubirea mea cu ochi-de aur

cu lungi întinderi de mătasă –

toată puterea mea de taur

se ascunde-n grota-ţi luminoasă.

 

E-un du-te-vino fără capăt,

o zbatere năucitoare,

lin... tău, în dulce freamăt,

era boboc, acum e floare.

 

Iar gura mea pe ţîţa-ţi caldă

trezeşte mii de spaime-n noi –

privirea Domnului ne scaldă

pentru că iarăşi ne vrea goi,

pentru că iarăşi ne vrea goi.

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr136413449

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása