Szerelem
Annyit éltem, megtanultam:
a jövőmben ott a múltam,
mindenem a jelenemben,
az elzúgó életemben,
de jó volna, ha lassulást
elviselne ez a zúgás,
de csak ez a zsúfolt utca,
csak történik s közben múlna,
csak reméled, hogy a halál —
a szerelem, szívet zabál...
Bolt ha lennék: kliens kopog,
ajtón tábla: mindjárt jövök.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.