Levél a vidrához
Ha netán rámennék erre a mostani zúzódásra,
szeretném, ha te keresnéd meg az arcom a sötétben,
te raknád össze a sötét cserepeiből,
te vigyáznál a szerelmeimre,
te igazítanád össze az emlékeimet,
te formálnál meg olyannak, amilyennek
csak én láthattalak magamat.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.