Távolságok. Csengey Dénesnek és Cseh Tamásnak, odaátra
Hallótávolság, ölelőtávolság,
melyikben higgyek, hová csomagolták,
hova vezet ez,
nahiszen,
mi a fene lesz.
Lopom az orromban az illatod,
viszem az ujjamban ihleted,
ez a poros út,
csak megyek,
csupa délibáb.
És mért nincs semmi valami nélkül,
gondolom itten színezékül,
mért kell a boldogsághoz a bántás,
csávó lennél, leszel te csávás,
esnél oda be,
ha lehet,
pusztulnál is el.
Aztán megint ilyen-olyan távolság,
kicsomagolnád-becsomagolják,
s orromban édes illatod.
Csupa csávafény,
nahiszen,
csupa délibáb.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.