Ad notam Emil Brumaru: A harmadik szerelmet... (A treia mea dragoste...)
Hogy tartson, én a harmadik szerelmet
Eprek és angyalok között kutatnám,
Mint a mesékben, hol kilenc fejet
Visel és folyton szimatol a sárkány.
És megtanítnám minden szikra-szirmát,
Lusta lelkemet hogy tisztítsa meg,
És olvasson fel (mellékelem a listát),
Szerelmes verset vagy hős-éneket.
És hajnalban, mikor a pirkadat
Sűrű cseppjét üdézi a világra,
Engedje meg, hogy hajoljak, mint a rab,
A combja közt érlelgetett virágra.
És aztán jól leteremteném,
Hogy ismét virágpor van mindenén,
Az éj rózsaméze nyelvem hegyén.
A treia dragoste, spre-a dăinui,
O s-o aleg dintre căpşuni şi îngeri,
Ca în poveşti cu zmei răi şi cu sîngeri
Crescuţi pe steiuri de lapislazùli vii,
Şi-o s-o învăţ, petală cu petală,
Cum să deretice prin sufletul meu leneş
Şi să-mi recite (nu-i mare scofală!)
Versuri de-amor sau cu Curcanul Peneş.
Şi-n zori de zi, cînd udă dimineaţa
Cu roua-i deasă, Pronia cerească,
Să-mi dea pe-ascuns, să-i pup, cald, mogîldeaţa
Ce între coapse ştie s-o dospească.
Apoi sever i-aş trage un perdaf
Că iar i-s pline genele de praf
De flori crescute noaptea din cearceaf…
See more at: http://www.literaturadeazi.ro/content/treia-mea-dragoste%E2%80%A6#sthash.6jbgju8Z.dpuf
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.