Nincs kész a szótár - Hamvasról és az ő rajongójáról
Nem fér a fejembe, hogy Hamvas nagy imádója, aki még Hamvas szótárt is írt, egy párt seggnyalója lehet, mert mindenki előtt, aki csak egy esszéjét olvasta Hamvasnak, nyilvánvalónak kellene lennie, hogy ez az ember meg se parittyázta a hatalmat, ez az ember károsnak tartotta a hatalmat, a hatalomért való csörtetést pedig mindennél károsabbnak, a legnagyobb bolondnak a királyt, és a bolondot az egyetlen igazi bölcsnek, a háború előszelében a hordóját görgető Diogenészt az egyik embernek a szó legtisztább értelmében; továbbá aki azt mondta, hogy Van Gogh szalmaszéke "humánusabb és szociálisabb és megszólíthatóbb", az valahonnan egészen máshonnan jött, mint az, aki összeesküvéselméleteket kohol és lelkesen hisz bennük, és aki azt írta, "Az ítéletet önmagam fölött kell gyakorolnom", az nem lett volna mit keressen az állandó kommunistázás és karvalytőkézés és magyarabbozás közepette; és még ha nem is kell mindenben egyetértenem azzal, akit szeretek, igencsak furcsa lenne, ha én, akinek Dosztojevszkij a kedvenc íróm, megvetném az utcalányokat, és nem hinnék a részvétben, még ha az okosságban és Ivan Karamazov örvénylő kételyeiben is hiszek; szóval azt gondolom, és még csak szomorú sem vagyok, hogy karácsony előtt kell ilyeneket mondanom, mert van, ami önáltatás és önbecsapás és hazugság, hogy Hamvashoz egyszerűen méltatlan ez a szótárcsináló senkiházi, bár aki "bácsinak" bírja nevezni Hamvast, az egyéb gazemberségekre is képes.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.