Kelemen Albert csavargásai - a művész kolozsvári tárlatáról
Személyesség, intimitás, emberi mérték, fantázia — ezek a jelzők jutottak eszembe, amikor Kelemen Albert kiállítását végigjártam.
Bevallom, először gyanakvó voltam a kolozsvári Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva termében megrendezett tárlattal kapcsolatban. Megrajzolt erdélyi értékeink — ez a cím nem töltött el túlságos örömmel. Az évek folyamán számtalan olyan kiállítást láttam, mely éppen csak rögzítette valaminek a tényét, anélkül, hogy bármi személyeset hozott volna a dokumentumba, látásmódot, egyéniséget, pontosabban anélkül, hogy éppen ez a látásmód és személyesség formálta volna meg és át a dokumentumot.
Kelemen Albert jobb képein a zöldpont fák, a karikatúraszerű címer, a tóban tükröződő, széthullámzott árnyék vagy bármi más megteremti ezt a személyességet. Itt persze csak a közvetlenül a cím alá tartozó (tus)rajzokról beszélek, mert van egy olyan vonulat is, amely szerintem jóval érdekesebb, bár nem őriz semmit, hacsak kreativitást és váratlanságot nem. Ilyen elsősorban a Csavargásaim című montázs, mely kismillió vonatjegyet tesz egymás mellé háttérként, rájuk pedig egy pöfögő gőzmozdonyt rajzol. Már itt az volt a benyomásom, és később a Barokk és az Opera című munkákat látva csak erősödött: Kelemen ezeken a képein úgy rajzol, mint Zórád Ernő, gyermekkorom kedvenc képregényrajzolója, Rejtő szövegeinek bámulatos illusztrátora. Ugyanolyan könnyed és szellemes vonalak, ugyanolyan finoman ironikus figurativitás.
Ez az örökség, ez a vonzalom, ez a fajta tehetség persze azzal jár, hogy a művész kevésbé tud bonyolult tartalmakat kifejezni. Engem például nem győzött meg Az ember, életútjának felén című kép, valahogy úgy éreztem, a mű még nem döntött magáról.
Mi a művészet? Bár tudom, közel sem ilyen egyszerű, mégis azt hiszem, a művészet úgy "történik", hogy a művész lelke valamilyen formát préselne ki magából, és a műben aztán meg is valósul ez a préselés, gyümölcse lesz. Ezért hiszek kevésbé a dokumentarista művészetben, és ezért tartom érdekesebbnek Kelemen Albertnek azt a vonulatát, melyben a saját értékeivel törődik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.