Eleresztik a lufikat - a Száz év magányról
1988 lehetett talán. Legjobb barátomnak, Demeter Bobbynak köszönhetően akkor olvastam el a Száz év magányt.
Demeter Bobby amolyan kulturális élesztő volt a számomra. Az ő hatására olvastam el A 22-es csapdáját, a Száll a kakukk fészkére című Ken Kesey-regényt, az Útont, a Zabhegyezőt és a Herzogot. Együtt lógtunk, én, az olvasott balfasz, és ő, az olvasott szépfiú. De mint látszik, neki az olvasottsága is más volt.
A Száz év magány úgy hatott rám, mintha egy városban minden lufit eleresztenének. 1988-ban még javában szürke volt minden, savanyú buszok, vattásfülű emberek, reménytelen biztonság. Ebbe a hangulatba áradt bele valósággal a szép Remedios, a pillangók, a Buendíák, az eszeveszett szeretkezések és a bibliai esőzés. Olyan káprázatos volt mindez, hogy amikor néhány évvel később a marosvásárhelyi társulat előadásában láttam a darabot, elöntött a csalódottság: a fantáziám sokkal merészebb lehetett, mint a színpad.
Elindultam a nyomvonalon, s A pátriárka alkonya is tetszett, A város és a kutyák is, egy pár Cortázar- vagy Borges-novella is, a Száz év magány elementáris hatását azonban egyik sem tudta megközelíteni sem. A mágikus realizmus vagy a dél-amerikai csoda máig egyetlen nevet jelent a számomra, sőt, egyetlen könyvet: Gabriel García Márquez Száz év magányát.
Az első mondatától az utolsóig élvezet volt. Sziporkázó, szomorú, ismeretlenségében meghökkentő, trópusi levegőjével felszabadító, erotikájával izgató, hőségével hűsítő élvezet. Az a tizenegyedikes diák, aki voltam, az a gyűrött imbolygó, aki még teljesen kialakulatlan volt, de már gyanakodott a közösséggel szemben, olyan családot kapott, amely minden szörnyűsége ellenére is boldognak tűnt, s a hatalmas anya nem tűrt el mindent, azaz semmit nem tűrt el, és semmibe nem nyugodott bele. Megérezte, hogy a fia meghalt: ennél többre nem vágytam olvasóként sem.
Márquez ma lenne kilencvenöt éves, de hát az a Marquez, akit én olvastam a Horizont sorozatban, soha nem született, és soha nem halt meg.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.