Király László zenéje
Király László költészete mindig személyes volt.
Mindig befelé nézett, úgy próbált beszélni valamiről. Nagy versei, melyek annyira megragadtak az ember fejében, nem egészen érthető allegóriákkal éltek (lásd az Amikor pipacsok voltatokat meg az 1980. november 26.-ot), de ha nem allegóriákkal, akkor is elliptikusan. "Kevesebb már a szerelem, / és egyre több az árnyék. / Mintha hűvös nagy tereken / suhintó szavakra várnék."
Ez is költészete titkai közé tartozik: a szavak ereje. "Negyvenötödször tavaszodik – ingyen: / a költő titkon el-elégiál. / Hegyeken túl izzó vaspáncélban, / nehéz léptekkel közeleg a nyár.” Az olvasó szinte hallja, ahogy a fában egyre beljebb szorul a csavar.
1989 után az erdélyi magyarság fokozatosan megszűnt olyan kompakt, művészeire felnéző közösség lenni, mint amilyen azelőtt volt. Ennek következtében óhatatlanul megváltoztak a költői attitűdök, többen kapkodni kezdtek a közösség után. Király azonban mindig is túlságosan magányos (= szuverén) alkotó volt ehhez a kapkodáshoz. Nem akart megfelelni, csak önmagát feltárni.
Vagy talán egyszerűen írni. A Fény hull arcodra, édesem című novella a csendekkel, a félbemaradt mozdulatokkal teremt egy világot, s a Kék farkasok című regény is egy kihagyásos poétikára épít. Ennek előnye többek között, hogy az ideologikus mozzanatok kevésbé férkőzhetnek be a sorok közé.
Nem véletlen, hogy a "forgácsok" és a "képeslapok" költője is. Úgy mutat meg valamit, hogy soha nem egészen, soha nem a kijelentésekkel, inkább a szünetekkel. Orosz szakos volt, Al. Nyezvanov néven is írt verset a cenzúra megtévesztésének szándékával, de nem dallamos, mint Baka: ő inkább Muszorgszkij. A látomások szikár zenéje ez.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.