Ha voltam veletek... - Gálfalvi György 80. születésnapja
Egy nagy barátság ült az asztalnál Gálfalvi György 80. születésnapján.
Az ünnepelt, Kovács András Ferenc és Markó Béla régi jó barátok, fel is idézik, honnan és mikortól ismerik egymást, jól összekacagnak, árnyalják, hogy ki hány éves volt és éppen mit írt. A "szervezett spontaneitás", mint Markó nevezi, abba az irányba halad, hogy előbb ő beszél, aztán kérdezi Gálfalvit, aztán KAF beszél, és ő is feltesz egy kérdést. Szóba kerül az Igaz Szó és a Látó, Vida Gábor, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba. A nehéz idők és a könnyebbek, valamint a meggyőződés nélküli demokraták, Kézdivásárhely és Szatmár, Székely János és Jánosházy György. És Kormos István a talán Gálfalvira legjellemzőbb idézettel:
sakkoztam veletek, röhögtem veletek, ha voltam veletek, nem voltam veletek
Közben Király István és Hajdú Áron is szót kap, ők egy-egy kötetet adtak ki Gálfalviról, emlékeikről és megrendülésükről beszélnek. Az est egyik fontos pillanata, amikor Kákonyi Csilla átadja a Gálfalviról készült portrét, amely néhány ecsetvonással kapta el a modellt.
Végül maga az ünnepelt felolvassa a nekrológot, amelyet Szőcs Kálmán öngyilkosságakor írt, és amelyet akkor nem olvashatott fel. Markó megpróbálja oldani a szomorúságot, mondván, Gyurka ismét a mulasztásainkra figyelmeztet, hiszen egy elfeledett életműre hívja fel a figyelmet.
Az esemény végén fogadás várja a Bernády Házban összegyűlt közönségét. Hogy Kormossal szóljak: "ha sokan voltatok, kevesen voltatok."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.