Olvasom a hírt, hogy talán megszűnik az Erdélyi Riport, mert a Progress Alapítvány karácsony előtt (!) anyagi okokra hivatkozott. Talán, mert az újságírók "önerőből" folytatnák a munkát.

Nesze neked ajándék és öröm. Ha a Népszabadság megszüntetése dühbe és szomorúságba gurított, ezzel sem lehetünk másképp. Az anyagiak mindenre jók – olyan ez, mint mikor egy miniszter egészségügyi okokra hivatkozva mond le. Ne feledjük, hogy az anyagi okokat a Népszabadság kapcsán is emlegették.

Miért mindig a kultúra szívja le? Egy csomó mindenhez képest nyilván nem nyereséges, de nem is kér annyi pénzt. Annyiért, amennyi egy újságíró fizetése, egy vízszerelő a cipőjét sem húzná fel. Egy lap fenntartása nyomdaszámlával és egyebekkel együtt sem lehet egy vagyon.

Aztán meg: ha csak a nyereséget nézzük, akkor mindannyiunknak Blikket és Storyt kellene szerkesztenünk. De nem éppen így adjuk fel az utolsó lehetőségét is annak, hogy gondolkodjunk és gondolkodásra neveljünk? És éppen mi, magyarok, akik odavagyunk a saját kultúránktól? Hogy lesz kultúra, ha mindenki sorozatokat néz és szemetet olvas, aki pedig mást olvasna, azt megfosztják attól, hogy mást olvashasson?

És mi lesz az újságírókkal, az alkalmazottakkal? Az a hat ember, aki aláírja a szerződés felbontásáról szóló tudósítást, mehet, amerre a szeme lát? Így szüntetjük meg azt a csökevényes szolidaritást is, ami még megmaradt bennünk?

"Szabad sajtó Erdélyből, nem csak erdélyieknek" - áll (?) a honlapon a címmel átellenben. Úgy látom, lassan vége ennek is.

Nem így képzeltem el a rendet.