Éljünk az életünkben!

"A két ünnep között nem húzható párhuzam, ezt minden magyar ember pontosan tudja!"

Árulkodó hozzászólás. Az egyik félre bízza, hogy állapítsa meg az igazságot, természetesen a magyarokra.

December elsejéről és március tizenötödikéről van szó, Orbánról-Szijjártóról és Teodor Meleșcanuról. Látszólag. Valójában rólunk, mindenkiről. És felejtsük el végre, hogy a történelem érveket szolgáltat egy mai vitához vagy helyzethez!

Egyszerűsítsünk le mindent a végletekig, hiszen szabályokat, viselkedési kódot csak így lehet megállapítani. Megünnepelheti egy nemzet a saját ünnepét? Azt gondolom, meg. Le kell tiltania egy szomszédos ország kormányának, hogy a diplomatái részt vegyenek az ünnepen? Azt gondolom, nem. 

Ennyi az egész. Az a másik nyelvű ember, legyen bár angol, német, francia vagy román, soha nem fogja megérteni, miért alacsonyabb rendű az ő ünnepe a másénál. Aki az empátiával dobálózik, az először gondolja végig a magáét. És ne azzal kezdje a gondolkodást, hogy ő sértett az idők kezdetétől, tehát igaza van szintén az idők kezdetétől.

Nem valamiféle időkapszulában élünk, hanem az életünkben; nem 200 évvel ezelőtt, hanem most. Ha "ők" megsértik az ünnepünket, potyognak a könnyeink. Ha "mi" megsértjük az övéket, mindjárt a Hősök terére képzeljük magunkat.

Holott ebben az esetben nagyon is érvényes a Brecht-féle replika: "Jaj annak az országnak, amelynek hősökre van szüksége!"

 

A bejegyzés trackback címe:

https://jodemenysegfoka.blog.hu/api/trackback/id/tr9712348631

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása