Tintátlanul - Egy híján húsz
Ez a szöveg egy olyan ember esszéje, aki belefáradt valamibe, s mint a barátjával történt beszélgetésből megértette, talán maga a folyamat fáradt bele önmagába. Egy korszak véget ért nemcsak az életemben, hanem a romániai magyar színház életében is. Meg talán abban a kiadói metódusban vagy éthoszban is, ahogy ennek a színháznak a története könyvekben megjelenhet.
• Tovább olvasom »
Merre jár a kávé - Másréti Kató Zoltán kötetéről
"Míg a nyilvánvaló honvágy sarkallta, biztos kapaszkodókat kereső első buzgalmamban csak a magyar Bécset kerestem, nem fértem hozzá a városhoz. Horvát származású, művészettörténész feleségem segítségemre volt, hogy hamar túltegyem magam hiú ábrándjaimon: nincsen sem magyar, sem horvát, sem lengyel, sem román, sem szerb, sem semmilyen más exkluzív Bécs.
• Tovább olvasom »Henger alakú kulcsra nyitom - Cselényi Béla kötetéről
"a hóhullásban vagyok otthon / a fagy se bánt / csak legyen / ropogó tűzhely-origó / még az ünnepre se tartok nagy igényt / átadom azt a pokróctulaj / betakargató felnőtt bagázsnak / ünnepeljenek ők / én meg csak aludjak / tömött fotelek közt / egyméteres befőtt" (69.)
• Tovább olvasom »