Szűk utcákban úgy ficánkolsz, Lobogó lesz a szoknyádból. A segged egy picit följebb, Elgondolkodtat egy csöpp/et,   A segged s a szakadékod, De nekem való hajlékod!   Gesztenyefák alatt lépkedsz, Könnyen elhagysz minden évet, Ahogy a segged hullámzik, Cigim…

Süvít a szél, üres a kancsó. — Bolond fogadós, ide hát! Vágy legyen, édes és mulandó, Hozd a barna villám borát!   De ő játssza a süketet, Olyant tölt, melyben mély az árnyék. — Igyál! Emléked édesebb, Amit letépnél s ami rád ég.   Kint fú a szél,…

Bal kezemmel felém fordítottam az arcod az álmos birsek lombsátra alatt, és ha kitéphetném tekinteted szemedből, őz-színűnek tűnne az alkonyat.   Úgy tűnne, hogy a feszült fák között karcsú vadászok készítik íjukat, ahogy a ló sörénye oroszlánul, nézd, bal kezed…